Ami a jelentésből kimaradt – Robbanás a tározóban

A MAL pénzügyi és személyi háttere

…a tulajdonosok felelősségét a bíróságok nem firtatják azóta sem! Ez nem furcsa? … Megítélésünk szerint megbocsáthatatlan és súlyosbító tényező az mérhetetlen cinizmus, mellyel nem csak felelőtlenségüket, de erkölcstelenségüket is bizonyították a Mal vezetői és tulajdonosai,  a gátszakadást követően nem riasztották az érintett településeket, s nem segítették a kárelhárítást sem. A vádirat szerint mindössze ötven pár gumicsizmával járult hozzá a Mal Zrt. a vörösiszap-katasztrófa elhárításához az első napon.

Elhallgatott információk a kolontári vörösiszap-katasztrófa valódi okairól.
Úgy tűnik nem baleset okozta a gátszakadást Kolontáron.

A MAL per
Hétfőn kezdődött a MAL per a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa ügyében.
A vád halált okozó gondatlan közveszély okozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszély okozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette.
Megjegyezzük, hogy 2010-ben Kahler Frigyes, a Veszprém Megyei Bíróság büntetőkollégiumának vezetője ezt mondta: a főügyészség által csatolt dokumentumok alapján fölvethető “a halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége” gyanúja. Azóta már a „tömegszerencsétlenség” kitétel eltűnt a vádakból.

Tavaly a környezetvédelmi hatóság a cégre 135 milliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki, és Fővárosi Bíróság 2010-ben egy devecseri felperesnek ideiglenes intézkedésként első fokon 10 millió forint kártérítést is megítélt, amit cég megfellebbezett.

A vádlottak száma a kezdeti 14-ről 15-re bővült. A vádlottak a valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak abban az időben. Elsőrendű vádlott Bakonyi Zoltán vezérigazgató, de már 2010-ben Deák Józsefet, a Mal Zrt. műszaki szolgáltatási igazgatóját is meggyanúsította a rendőrség. A kilenced rendű vádlott a német anyanyelvű Martin R., aki a Mal korábbi üzemeltetési igazgatója volt.
Nem meglepő módon a vádlottak egyike sem járult hozzá képfelvételek készítéshez, csak a sértettek.

Azonban a tulajdonosok felelősségét a bíróságok nem firtatják azóta sem! Ez nem furcsa?

A vélt vagy valós okok
A rengeteg feltárt szabálytalanság mellett, mint a tározó gátjának állapota, anyaga, süllyedése, a túltöltés, technológiai fegyelemsértés, stb. a természeti katasztrófa kifejezés is felmerült.
Még 2010 októberében a Mal által felkért szakértő ideiglenes szakvéleménye alapján Illés Zoltán akkori környezetvédelmi államtitkár megpróbálta elhitetni, hogy talajtörés történt, s ez is okozhatta a katasztrófát. Bakonyi Zoltán pedig terrortámadást emlegetett ekkor, bár ennél többet nem mondott.
S mint megtudtuk, még egy valamire való katasztrófavédelmi tervet sem tudtak felmutatni.
Ahogy a katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság 2011 októberében nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderült, a tározó egykori tervezői, kivitelezői, a működést engedélyező környezetvédelmi hatóság is felelős a katasztrófáért. Megállapításuk szerint a korábbi szakértői véleménnyel ellentétben, nem lehet természeti katasztrófáról beszélni, mivel számos technológiai, üzemeltetési hiányosságot tártak fel.

Megítélésünk szerint megbocsáthatatlan és súlyosbító tényező az mérhetetlen cinizmus, mellyel nem csak felelőtlenségüket, de erkölcstelenségüket is bizonyították a Mal vezetői és tulajdonosai, mivel a katasztrófa után nem segítették annak elhárítását. A gátszakadást követően nem riasztották az érintett településeket, s nem segítették a kárelhárítást sem. A vádirat szerint mindössze ötven pár gumicsizmával járult hozzá a Mal Zrt. a vörösiszap-katasztrófa elhárításához az első napon. Mindezek tetejében Bakonyi Zoltán félrevezette a hozzá nem értő lakosságot. Ugyanis közvetlenül a katasztrófa után Bakonyi egyik nyilatkozatában azt állította, hogy a vörös iszap nem annyira maró, hogy veszélyes legyen. Ahogyan a nehézfémek által okozott veszélyről is mélyen hallgatott.

Hétfőn megjelent a bíróságon egy önmagát sértettnek nevező férfi, aki szerint valójában nem ipari baleset, hanem szándékos tömeggyilkosság történt, vagyis felrobbantották a tározó gátját.
Nos, bármilyen hihetetlennek is tűnik ez a lehetőség, nem ő az egyetlen, aki robbantásról beszél.

Dr. Kozéki László fizikus, aki a parlamenti bizottság szakértőjeként, vett részt a vörös iszap katasztrófa kivizsgálásban, az Echo TV-nek küldött levelében nem kevesebbet állít, mint hogy az általa adott végső következtetése szerint a katasztrófát ugyan az észak-nyugati sarok törésénél kiömlött lúg okozta, de a sarok kiszakadásának oka az északi gátfal közepén bekövetkezett robbanás volt. Ezt a megállapítását, mely műszakilag megalapozott volt, a jelentésből egyszerűen kihagyták. Ennek okát csak találgathatjuk (a szerk.) Ráadásul nemcsak, hogy kimaradt a szakértői véleményének ez a része a jelentésből, de még a bizonyítékok és nyomok eltüntetésére is görcsös erőfeszítéseket tapasztalt.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Továbbá Kozéki úr azt a kevésbé közismert tényt is leírta, hogy EU parancsra NEM VESZÉLYES hulladéknak minősítették a vörös iszapot. Ezzel törvényesített módon mindjárt mentesítették az üzemeltetőt a gát állékonyságának ellenőrzése alól. (mint írja a konyhai moslék ezzel szemben veszélyes hulladéknak minősül az EU-ban) Kozéki úr a megindult bírósági perekben megerősítette, hogy számos más hiba mellett, fenntartja az idegenkezűség alapos gyanúját. Vagyis szakmai meggyőződése, hogy szándékos robbantás történt.

Tekintsünk kicsit vissza a Mal történetben
Egy 1999-es jelentés pedig a Mal Zrt. résztulajdonosává vált Bakonyi Árpád felelősségre vonását javasolta – amiért az állam képviselőjeként anno éppen ő adott túl az ajkai cégen.
Tolnay Lajos,(40%-os tulajdoni rész) a Mal Zrt. 2010-es elnöke már évtizedek óta az iparban forgolódott, tulajdonostársai is az iparágból érkeztek: a közvetett tulajdonos, a Bakonyi család feje, Bakonyi Árpád volt, az állami alumíniumipari cégeket tömörítő Hungalu igazgatósági elnöke. És ő már az 1997-es cégszerzéskor tisztában volt a cégcsoport 14 tagvállalatának auditjában szereplő tényekkel. A jelentésben az szerepelt, hogy 11 milliárd forintnyi kárt okoztak a környezetben, akkortájt ennyi volt a helyreállítás becsült összege, – a cégcsoport vagyonát ebben az időben 22 milliárdnyira becsülték.

A szokásos privatizációs ügyeskedés itt is tetten érhető volt. Az 1997-es privatizációs szerződés szerint az új tulajdonosok mindössze tízmillió forintot fizettek, azaz a becsült üzletrész 0,6 százalékát, s ezért 90 százalékos részesedést szereztek. Ráadásul az eladó, Bakonyi Árpád által elnökölt Hungalu elengedte nekik a meglévő közel 3 milliárdos hitelt valamint az ajkai cég 1,7 milliárdos tartozását is. Sőt még arra is ígéretet tett, hogy az állam az EU-előcsatlakozási alapból a környezeti károk helyreállítására mintegy 500milliót juttat majd.

A Mal számokban
A 2010-es katasztrófát megelőző év adatait böngészve nem épp szívderítő kép tárult elénk.
A cég 2009-ben jegyzett tőkéje hárommilliárd forint volt (saját tőkéje pedig 9 851 166 000Ft volt), részvényesei pedig az alábbiak voltak:
ALUG Kft. (Cg. 01-09-363015) Törzsrészvény: 1 200 000 000Ft
Feed-Back-2000 Kft. (Cg. 07-09-005666) Törzsrészvény: 900 000 000Ft
KP ZEUSZ Kft. (Cg. 01-09-687483) Törzsrészvény: 900 000 000Ft

A Mal-nak a következő leányvállalatai voltak:
Bauxit Bányavagyonkezelő Kft. 73 120 000Ft jegyzett tőkével és 100%-os részesedési aránnyal
Bakonyi Bauxitbánya Kft. 500 000 000Ft jegyzett tőkével és 18,03%-os részesedési aránnyal
Várpalotai Ipari Park Kft. 5 460 000Ft jegyzett tőkével és 78%-os részesedési aránnyal
Silkem D.o.o (szlovén) 2 999 968€ jegyzett tőkével és 64,66%-os részesedési aránnyal
MAL-Deutschland Alumínium GmbH (német) 117 105 000€ jegyzett tőkével és 100,00%-os részesedési aránnyal
Rudnici Boksita Jajce D.D. (horvát) 5 030 667KM jegyzett tőkével és 51,08%-os részesedési aránnyal
MAL-Product S.R.L. (román) 367 600Lej jegyzett tőkével és 100%-os részesedési aránnyal
MTMG Zrt. 20 000 000Ft jegyzett tőkével és 50,5%-os részesedési aránnyal
MALNegro D.o.o (montenegrói) 1€ jegyzett tőkével és 100%-os részesedési aránnyal

A MAL 2009 év végén fennálló banki tartozásai is érdekesen alakultak
CIB Bank Zrt-n ek 10 156 782,87€
MKB Bank Zrt. 17 245 370,93€
OTP Bank Nyrt. 12 484 378,95€
Raiffeisen Bank Zrt. 13 013 378,07€
ez összesen 52 899 910,82€, ami forintban kifejezve 14 327 411 846Ft-nak felel meg az akkori 270,84FT/€-os árfolyamon. (14milliárdos hitel egy 3milliárdos jegyzett tőkéjű cégnek)

Külső tagok (más tulajdonosok) részére 1 874 729 000Ft-ot fizettek ki, míg csupán 5 565 000Ft-ot adóztak
A 2009-es eredmény-kimutatásban végül, 128 195 000Ft-os veszteséget produkáltak. Ez az eredmény leányvállalatostól értendő, úgymint a SILKEM (melyben 64,66% a MAL tulajdona), és a Rudnici Boksita Jajce DD (melyben 51,08% a Mal és 16.55% az ATESZ Kft. tulajdona)
Így indult neki a 2010-es évnek, a katasztrófa évének a Mal.

Érdekesség még, hogy 2001-ben kiválással 6 jogutód cég is alakult, melyek mindegyike ingatlanhasznosító vállalkozás
Pet-Yba Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság
Hexatlon Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság
LAY-BACK Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság
HUNG-DUSTRY Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság
ALUPent Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság
CAPERE Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság

Az adatokat, valamint a Mal privatizáció körülményeit, a kapcsolódó személyi érdekeltségeket és összefonódásokat kutató, és közzétett cikkeket áttanulmányozva azt látjuk, hogy rengeteg ismert, politikus és pénzember, valamint hirtelen meggazdagodott főfontos nevével találkozunk.
Ezt figyelembe véve az Echo tévés Szaniszló László szónoki kérdésére, hogy vajon kinek, kiknek az érdeke, hogy az igazságot, a katasztrófa valódi kiváltó okát, és a bizonyítékokat ne ismerhesse meg a közvélemény, magunk is választ találunk. S ehhez még összeesküvés elméletre sincs szükség. Elég, ha megnézzük, mi folyik az országban az elmúlt jó néhány évtizedben, és mely nevek azok, melyek szinte minden lenyúlással, korrupcióval, politikai- és gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatba kerülnek, visszaköszönnek.
Tartok tőle, hogy egyre többen vannak, akik azt mondják erre „Már meg sem lepődőm, itt bármi megtörténhet!”

Audie – Szabad Riport Tudósító Iroda

Reklámok
Galéria | Kategória: Audie, BŰNÜGYEK, KÉK, SZERZŐK
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.