Tornyosuló feladatok 1.

Ha a kormány és a parlamenti pártok valóban hazafiak, és az ország érdekeit, népünk felemelkedését tartják a szemük előtt, akkor plafonig tornyosuló feladatokkal kell farkasszemet nézniük, és éjt nappallá téve dolgozniuk.
A megoldatlan feladatoknak se szeri, se száma.
kaoszHa szeretnék megőrizni, elnyerni a nép bizalmát, (no meg szavazatát) akkor teljesen át kell szervezni a jelenleg elégtelenül működő és sokak által joggal támadott rendszert. Attól, hogy elnevezésében már volt itt rendszerváltás, valójában csak az országos szintű fosztogatás feltételeit teremtették meg, saját és idegen érdekeknek alárendelve.
Ezúttal azonban valódi szemléletváltásra van szükség, mi több, nem csupán szemléletet kell váltani, hanem a nemzeti érdekeknek kell zöld utat adni.
Ahhoz, hogy az átlag magyar ember, – mely azért jelenleg még az ország elsöprő többségét alkotja – úgy érezze, hogy itthon otthon van, s érte és nem ellene történnek a dolgok, szinte mindent át kell gondolni és formálni.
Új kihívásokkal nézünk szemben, ráadásul az idő se nekünk dolgozik! Ezért nem halogatható a problémák felszínre hozása, nyílt megtárgyalása, és az azonnali lépések megtétele. Az emberek elvárásait remélhetőleg ismerik ott az urak a parlamentben, és itt nem a szűk  baráti körök, vagy zártkörű vadász egyesületek tagjaira gondolunk, hanem azoknak a hús-vér embereknek az elvárásaira, és hiányérzetére, akik a kemény munkájukkal, adóikkal a hátukon viszik ezt az országot. Akik egyik napról a másikra élnek, és „éhbérért” dolgoznak, nem hivatalosan akár napi 10-12 órákat.
Az ő türelmük egyre fogy, a migráció és a cigánybűnözés miatti félelmük erősödik, a kettős mércék miatti felháborodásuk, valamint hazai gazdaság csak számokban villogtatott ám valóságban nem tapasztalt gazdasági szárnyalás elmaradása miatti aggodalmuk pedig csak egyre nő.
Ha mégsem ismerik az emberek akaratát, akkor kérdezzék meg! Ez eddig is bevált.

Egy témát alább szándékosan nem érintettünk, méghozzá az ország önvédelmi képtelenségét, egy használható magyar honvédség hiányban kialakult kiszolgáltatottságunkat. Ez a téma önmagában is nagy falat, amit 10-15 mondatban nem lehet feldolgozni.

Lássuk, hol szorít a cipő!
A teljesség igénye nélkül, felsoroltunk néhány elvárt „hangulatjavító” gesztust

Jogok és kötelezettségek
paragrafusJogok csak azokat illessék meg, akik a kötelezettségeiknek is eleget tesznek.
A kötelezettségek, a törvények megszegése a jogok egyidejű megvonásával és/vagy korlátozásával járjon együtt.
Az alapjogokat azonban minden életvitelszerűen itthon élő magyar ember számára biztosítani kell, és ezek nem korlátozhatóak.
Az ideiglenesen, de jogszerűen hazánkban élő és hazánk törvényeit megtartókat (magyarok és nem magyarok) az alapjogok itt tartózkodásuk tartama alatt megilletik.
Az alapjogokat az állam garantálja. Feltételeit is szintén az állam biztosítja.

Az élethez és halálhoz való jog – alapjog
vizAz egészséges tiszta ivóvíz, mint az élet alapfeltétele, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető kell legyen. A magas színvonalú ingyenes és egységes egészségügyi alapellátáshoz, a lakhatáshoz, az egészséges környezethez, valamint a megélhetést fedező nyugdíjellátáshoz való jog, mely szintén az életben maradás feltétele, az Alkotmányban garantált kell legyen, minden magyar ember számára.
(Az egyéni nyugdíjszámlák nyilvántartása, vezetése és garantálása, felhasználásuk folyamatos szigorú ellenőrzése, az azokkal történő manipulációk megakadályozása és hazai kézben tartása állami feladat. A akárcsak a stratégiai ágazatok – pl. víz-, csatorna-, energiaszolgáltatás – állami tulajdonlása, áraik egységessé tétele, a szolgáltatók szigorú ellenőrzése, a szolgáltatás minőségének megkövetelése. Vigyázva, hogy a beruházásokba történő külföldi tőke bevonása a magyar állam érdekeit és felügyeletét megtartsa.)
Az Alkotmányban kell kimondani, hogy az élethez szükséges anyagi biztonság elvétele, veszélyeztetése és az egészség károsítása életellenes és büntethető.
A köz-, és lét biztonság, mely ugyancsak az élet biztosításának része, szintén az állam feladata és felelőssége. Az emberhez méltó élet biztosítása szintén állami kötelezettség.
Az emberhez méltó halához való jog szabad megválasztása szintén állami szabályozás alá tartozik.
A halálbüntetés lehetőségének megteremtése és szabályzása szintén állami feladat – bár e két utóbbi lehetőség megteremtéséről közvetlen népszavazással kell dönteni.
Az Alkotmány módosítása szintén közvetlen népszavazással kell, hogy megvalósuljon.
A népszavazás intézményét, nem szűkíteni, hanem bővíteni kell. Egyetlen politikai képlet se legyen jogosult az Alaptörvény vagy az alapjogok felülírására. A változtatásoknak mindig a népakaratot kell tükrözni, méghozzá a szavazójoggal rendelkező mindenkori magyar állandó lakosság legalább 90%-os közvetlen döntése, egyetértése alapján.

Törvény előtti egyenlőség – alapjog
A törvény előtt mindenkit egyenlőnek kell tekinteni, a jogszolgáltatásnak az igazságot és az írott és íratlan erkölcsi szabályokat kell tükrözniük. A peres ügyeikben minden magyar állampolgárt ugyanolyan magas színvonalú jogképviselet, és jogi tanácsadás, és jogsegélyszolgálat illeti meg, mely nem függhet az érintett magánszemély (akár alperes, akár felperes) anyagi helyzetétől.
Az illetékek, a fellebbezési költségek nagysága, nem akadályozhatja meg az igazság szolgáltatás kérését, a sérelmek orvoslását.

A munkához, létfenntartáshoz való jog – alapjog
munkahelyi_szivatásKi kell mondani, hogy az állam feladata és nem a lakosságé a munkahelyteremtés.
Ennek elengedhetetlen feltétele a kézen-közön eltüntetett nemzeti vagyon visszaszerzése, és a magyar nemzet soha el nem idegeníthető tulajdonába való visszaadása, a nemzetgazdaság eltartó képességének növelése.
Mindenekelőtt a jogi alapját kell újra meg teremteni a létbiztonságot garantáló feltételeknek. Alaptörvényben kell garantálni a teljes foglalkoztatás megvalósítását, előnyben és támogatásban kell részesíteni a hazai tulajdonú ipart és mezőgazdaságot szemben a külföldi érdekeltségű vállalkozásokkal. Ehhez elengedhetetlen a kormány úgynevezett stratégiai megállapodásainak felülvizsgálata és módosítása is a fentiek szellemében. Valamint a korrupció elkerülése érdekében nyilvánossá tétele.

Szólás- és véleményszabadság joga – alapjog
Mindenkinek joga van önállóan véleményt alkotni, vagy ezt a véleményét megosztani másokkal, de ezt senki nem erőltetheti rá másokra. Különösen az állam vagy kormány nem szabályozhatja, korlátozhatja vagy szankcionálhatja a szabad véleményalkotást, vagy nyilvánítást, különösen nem politikai okokból.
Senkit nem szabad meggyőződése, véleménye miatt bebörtönözni, vagy alapjogaitól megfosztani.
A szabad véleményalkotás személyiségi jog, mely nem erőltethető másokra.

Vallásszabadság – alapjog
Magyarország alapvetően a keresztényi erkölcsökre épül, főként keresztények lakta ország. Ezt minden itt élő más vallásúnak ezt tiszteletben kell tartania. Vallási meggyőződését mindenki szabadon választhatja meg. De azt nem erőltetheti rá másokra, mint egyetlen követendő vallást. Nyilvánosan nem terjesztheti és nem kényszeríthet senkit annak elfogadására, vagy követésére. Vallását szabadon gyakorolhatja az erre megfelelő helyen. Vallására hivatkozva, nem léphet át az ország törvényein, nemzeti szokásain, erkölcsi normáin, nem hozhat másokat hátrányos helyzetbe. Amennyiben saját vallása, vallási előírásai túllépnek, vagy nem férnek össze az őslakosok vallási előírásaival, azaz a kereszténységgel, netán megbotránkoztatóak, vagy provokatívak számukra, ez esetben nyilvánosan nem gyakorolhatja, illetve nem követheti szabadon vallásának előírásait, illetve szabadon távozhat az országból.

Helyváltoztatás joga – alapjog
Senkit nem lehet akadályozni lakóhelye megválasztásában, kivételt képez, amennyiben lakókörnyezete számára elfogadhatatlan életvitelt folytat.
Ugyanakkor lakóhelye elhagyására sem lehet kényszeríteni senkit megfelelő ellenszolgáltatás nélkül. (Például távoli munkahely)

Állampolgárság, szavazati jog
Legyünk büszkék magyarságunkra, legyen ez rang a világban, ne alacsonyítsuk le és ne áruljuk, mint a mosóport.
Meg kell szüntetni, illetve korlátozni a kettős állampolgársággal járó jogokat, illetve meg kell szigorítani az állampolgárság feltételeit.
Állampolgárságot pénzért adni tilos.
Állampolgárságot felnőttként csak olyan személy igényelhet, aki jogszerűen és életvitelszerűen legalább 10 éve folyamatosan Magyarországon él, itt dolgozik, viseli az adóterheket, ezzel együtt lemond külföldi állampolgárságáról. Az állampolgárság megadásának további feltételeként kell támasztani azt is, hogy anyanyelvi szinten írjon és beszéljen magyarul, ismerje és betartsa az ország alaptörvényeit, szokásait, történelmét, irodalmát, kultúráját, vállalja a teljes beilleszkedést és magyarságát.
Aki itt született, itt élő magyar állampolgárságú szülők gyermekeként, és nincs másik állampolgársága, annak automatikusan jár a magyar állampolgárság.
Aki másik állam állampolgárságáért folyamodik, attól vissza kell vonni a magyar állampolgárságot.
Aki saját elhatározásából hagyta el az országot és más országban telepedett le, alapított családot attól szintén meg kell vonni a magyar állampolgárságot.
Az állampolgárság mellé ne járjon automatikusan a szavazati jog!
A szavazati jog megadásának, és gyakorlásának alapfeltétel kell legyen, hogy legalább 18 éven át folyamatosan életvitel szerűen itt éljen, itt végezze az általános és középiskolai tanulmányait, állampolgári kötelességként legalább féléves katonai szolgálatot vagy az ezt helyettesítő másféle, de legalább féléves szociális munkát végezzen itthon. (idős ápolás, kórházi ápolás, szociális gondozás, óvodai vagy hasonló kisegítő munkát lásson el.)
Természetesen a büntetett előélet, vagy bűncselekmény esetén vissza kell vonni a választójogot, enyhébb kihágás esetén, annak újbóli megadásához, ismételten teljesítse állampolgári kötelességét.
Kettős állampolgársággal rendelkező, 2 hónapot meghaladóan külföldön élő vagy magyar állampolgársággal nem rendelkező személy nem kaphat választó illetve szavazó jogot. Nem lehet választó és választható. Illetve nem lehet tulajdonosa, és nem tölthet be közép vezetőnél magasabb pozíciót sem önkormányzati, sem közhivatali, sem kormányzati, sem pénzügyi szervnél, vagy banknál, illetve más pénzügyi és biztonsági cégnél, sem stratégiailag fontos ágazatban. Nem tulajdonolhat céget, nem lehet képviselő, nem lehet tagja semmilyen fegyveres, vagy rendfenntartó testületnek, nem tölthet be bírói-, közjegyzői-, jegyzői- jogászi, vagy felsőfokú oktatási intézményben állást.

Sajtószabadság joga
A sajtószabadság megilleti minden hazai, TV, Rádió, nyomtatott, elektronikus médiát. Sem a politikai vezetés, sem média vezetése nem cenzúrázhatja a közreadott információkat, mindaddig, míg a közölt hírek megfelelnek a teljes valóságnak, nem tévesztik meg közönségüket, illetve azok igazságtartalma bizonyítható. A sajtó képviselőit munkájukban nem szabad akadályozni, fenyegetni, netán letiltani, kirúgni, vagy befolyásolni, ha egyébként betartják az alapvető etikai szabályokat. Az egyetlen rendező elv a tényszerűség és korrektség.

Audie – Szabad Riport

Reklámok
Galéria | Kategória: Audie, IRÁNYTŰ, MEGOLDÁSOK | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s