A sakk, az elme edzője

Új találmánnyal mutatkozott be az I. Gömör Expón a bátkai Boholy János Rozsnyón 2003-ban. A feltaláló – aki eredeti foglalkozását tekintve géplakatos – a sakkozást új találmányával igazán háromdimenzióssá alakította. Egy sakkgömböt talált ugyanis fel, amelyre az expón gyártót keresett.
Boholy János: „Mindig zavart, ha játék közben az ellenfél sarokba szorított, amivel gyakorlatilag véget is ért a játszma. Ezért kigondoltam a gömbön játszható sakkot”
„Az évek gyorsan teltek, a katonaságnál volt időm töprengeni, új információkat szerezni – meséli –, majd ott volt a munka, családalapítás. Ezalatt sem szűnt meg foglalkoztatni a dolog, míg egy alkalommal elővettem kisgyerekeim műanyag földgömbjét, és ráfestettem a világos-sötét mezőket. Apró fémkorongokat ragasztottam rájuk, és mágneses figurákkal a gyakorlatban is próbára tettem elképzelésemet. Az egyik mintapéldány az egyedülálló hevesi Sakkmúzeumba került.”

A feltaláló elmondása szerint 8-10 évig dolgozott az elméleten, míg végül elkészíthette különleges sakkjátékát. A „sakktábla” – gömb lévén – szélek és sarkak nélküli, amely szerinte azért jó, mert végtelen sorokon a bábok korlátlan lehetősége adódik egy-egy játszma során.

„Elméletem szigorúan a sakkjáték szabályaira épül, s mivel két egyforma színű mező nem kerülhet egymás mellé (például a1-e1), a közöttük lévő csúcsmező semleges jelleget kap. A gömbfelületen három nehézségi fokozatban lehet sakkozni, amelyekre mágneses bábok tapadnak, attól függően, hogy a játékosok kezdők-e vagy haladók. A haladó játékosoknak – akik az összes 66 mezőt használhatják – még a két pólusra is ráléphetnek, sőt, ez a legbiztonságosabb hely az egyik fél bábuja számára, ugyanakkor a rajta lévő bábu a legveszélyesebb az ellenfél számára. A gömb felületén lévő bábuk mozgatása a két póluson elhelyezett bábok állandó védelme, illetve álladó fenyegetése közepette történik.

A végtelen mozgás valójában így valósulhat meg, mert az oszlop alsó és felső határa is eltűnik. Nyolc körgyűrűt alkotó oszlop (például a-e) keletkezik, egy gyűrű tizenhat mező. S ha szerephez jut az alsó-felső semleges csúcsmező, miért ne tehetnénk rá bábut? – fogalmazódott meg bennem a harmadik változat. Ebben mind a hatvanhat mezőn át is mehetnek és meg is állhatnak a figurák. A megoldás megosztott figyelmet, úgynevezett kombinált játékot követel a sakkozótól. Pontosabban: ajánlott mindig védett mezőre helyezni a bábukat. A játéktér közepe, a hagyományos centrum – amelynek birtoklása támadási előnyt jelent – sem csak négy–hat mezőre korlátozódik, hanem a központi pozíció a 4–5. körgyűrű sor bármely mezején kiépíthető. Mi több, legalább két centrumot is ajánlatos kiépíteni a gömb egyenlítői övezetébe, klasszikus példa: d4-e4 és h4-a4. A kreatívabbak ráadásként mind a három verzión az aszimmetrikus alapállás hét alaptípusát is kipróbálhatják, bár ez fokozottabb térbeli gondolkodást igényel. Ez eddig huszonegy változat. A sakkgömb szokatlan lépésvariációk tárháza – teszi hozzá –, hiszen míg a táblán például a bástyával, futóval és vezérrel az ellenfél figurája csupán egyetlen útvonalon érhető el, a sakkgömbön akár négy irányba is indulhat – természetesen, ha a bábuk között utat találunk.”

Lakiteleken egy sakkverseny alkalmával lemérte a profi sakkozók véleményét. „Azt kérdezték, hány darab van belőle, mert azt mind megvennék” – állította a feltaláló.

Korábban a legnagyobb lökést a hetvenes évek végén Rubik Ernő kockája jelentette számára. Akkoriban azonban még nem merte szabadalmaztatni találmányát. A nagy lépésre akkor szánta el magát, mikor már biztos volt az eredményben.

Sakkgömbjét először 1987-ben ismerték el; azóta a szlovákiai és európai uniós jogvédelmet is megszerezte, s kézikönyvet jelentetett meg a játék elméleti kérdéseiről. „Kezdetben csak saját magam számára készítettem feljegyzéseket – folytatja. – Amikor 1990-ben tájékoztattam találmányomról a Csehszlovák Sakkszövetséget, a magazinjukban František Pithart az első oldalon számolt be róla. A neves sakkozó elismerte újszerűségét, de közölte, pontos játékelmélet nélkül nehéz lesz népszerűsíteni. Mivel csak a téli hónapokban jutott időm a leírásra, és a háromdimenziós felület rengeteg lépéskombinációra ad lehetőséget, türelmet igénylő feladatnak bizonyult.”

Tapasztalatainak összegzésével 2001-re készült el – eredetileg magyar nyelvű kézikönyvét azóta a két bővített kiadáson kívül szlovákul is megjelentette –, s a bemutatók, neves sakkmesterekkel való konzultációk kiváló alkalmat adtak a játékelmélet tökéletesítésére. Neve és gömbje a sakkjátékok angol enciklopédiájába is bekerült. „Ebben a sportban is vannak reformgondolkodók, hiszen több száz fajta kétdimenziós verzió létezik, a többség azonban ragaszkodik a megszokott sémákhoz, nem szereti, ha módosulnak a szabályok. Ez alól kivétel a sakkgömb, mivel háromdimenziós változata megmarad az eredeti szabályok mellett, miközben a figurák teljes energiáját fölszabadítja. Leginkább a gyerekek fogékonyak rá: őket nem befolyásolják a régi sablonok.”

Boholy János családi vitrinjében egymás mellett sorakoznak az elismerések. A sok közül a négy évvel ezelőtti, budapesti Géniusz-Európa Nemzetközi Találmányi Kiállításon nyert Ökocentrum- és a Széchényi Tudományos Társaságtól kapott díjat, valamint a zágrábi, újvidéki ezüst-, bukaresti arany-, genfi bronzérmet emeli ki. Hazai viszonylatban a Szlovák Szabadalmi Hivatal munkatársa, Beata Puobišová által támogatott Slovenská vedecká hračka egyesületben ért el kitűnő eredményt. Ezen kívül idén februárban, az úgynevezett technikai sportok kategóriájában értékes díjat vett át Milan Murgaštól, a besztercebányai megyei önkormányzat elnökétől. Szerencsére sok helyre hívják, megfelelő anyagi háttér hiányában azonban a távolabbi országokba többnyire csak a sakkgömbje utazik. Legutóbb például Sanghajban állították ki. „Nehéz szponzorok nélkül. A versenyeken való részvétel, a könyvem és a reklámanyagok költségeit méhészkedésből is próbálom fedezni.

Ide kapcsolódik még, egy szintén a korábbi időkre vonatkozó hír is a sakkvilágából, mely a Nemzetközi Sakkszövetség elnökének 2006-os iráni látogatásáról szól.

Kirszan Nyikolajevics Iljumzsinov, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) Elnöke (aki egyúttal a Kalmük Köztársaság korábbi Elnöke is volt 1993 és 2005 között) a 2006-os iráni látogatása során találkozott az Iráni Iszlám Köztársaság Alelnökével, az Iráni Oktatási és Testnevelési miniszterrel Mohammad Ali Abádival. E találkozón a jövőbeni együttműködés lehetőségét vizsgálták meg a FIDE és az Iráni Iszlám Köztársaság között. A tárgyalás során a gazdaság, a kultúra és a sport témája került megvitatásra
Különös hangsúlyt kapott a sakk iráni fejlődésének kérdése. Abádi úgy vélte a sakk népszerűsítésére és fejlesztésére nagy az iráni kormány érdeklődése. Mivel az iráni állampolgárok jelentős része fiatal, ezért az iráni kormány kiemelt figyelmet fordít az ő testi és szellemi fejlődésükre, és úgy vélik, hogy a sakk pontosan az a játék, amely segít elérni ezeket a célokat.
A beszélgetés jelentős részt szentelt a sakk program megvalósítására. Tervezik a sakkot bevezetni az iráni iskolákban, a cél, a sakk kötelező felvétele az iskolai programba. Abádi úr kifejezte, hogy az iráni kormány érdeke, hogy a Teheránban legyen egy Nemzetközi Sakk Központ annak érdekében, hogy rendszeres sakkversenyeken mérhessék össze tudásukat a különböző szinteken.
A találkozón az iráni Sakkszövetség elnöke Maddahi úr a következő számadatokat mondta: az 1995 előtt csak 20 fő, de jelen pillanatban több mint 400 iráni sakkozó tagja van a FIDE-nek, ezek közül 5-en nemzetközi nagymesterek, 20-an nemzetközi döntéshozók. Továbbá újabb Sakk központok nyílnak Irán mind a 30 tartományában.
A találkozót követően a FIDE elnöke Kirsan Ilyumzhinov és az iráni Sakkszövetség elnök, Mr. Maddahi Barátság sakk meccset játszott egy művészi sakktáblán.

Végül néhány sakkmondás:

A munkahely olyan, mint a sakk. Ha alacsonyabb beosztásban vagy, akkor csupa paraszt vesz körül és járhatsz gyalog. De ha előléptetnek, akkor egyből mindenki téged akar leütni. – ismeretlen
Egyértelmű, hogy a sakkot egy nő találta fel. Egyébként miért pont a királynő lenne a legerősebb figura? – A. A. Milne
A sakk az értelem próbaköve. – Goethe
A sakk elővigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövőre is figyeljünk egy kicsit, körültekintésre, vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem előtt tartsuk, óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket. Végül három igen fontos szabályra: ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul állnak a dolgaink, reménykedjünk a dolgok jobbrafordulásában, s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésésében. – Benjamin Franklin
A sakkfigurák meghálálják, ha jó helyre állítjuk őket. – Emanuel Lasker
Minden lépés egy terv eleme. – Capablanca
Az én feladatom, hogy negyven hibátlan lépést tegyek. Ha az ellenfél negyven hibátlan válaszlépést tesz, a játszma döntetlenül végződik, de ha egyetlenegyszer is hibát követ el, feltétlenül érvényesítem előnyömet. – Vaszilij Szmiszlov
Egyre jobbak a gépek, azonban mi emberek is képesek vagyunk tanulni. Egy nagyon gyors tökfej. – mondta Garri Kaszparov, amikor 4:2 arányban legyőzte az IBM Deep Blue nevű számítógépét 1996-ban. (1997-ben kikapott a visszavágón, és csalással vádolta az IBM-et.) – Garri Kaszparov
Az előnnyel rendelkezőnek kötelessége támadni! – Steinitz
A sakkban nem mindig a korrektség és az előrelátás győz, hanem az eltökélt harckészség! – Bogoljubov
Aki nem azzal ül le sakkozni, hogy győzni akar és győznie kell, hanem csupán abban reménykedik, hogy esetleg ellenfele elnézése segíti majd egy váratlan szerencseponthoz, és aki az ellenfelét erősebbnek tartja, az sikert nem érhet el. – Maróczy Géza
Gyakorlat könyvtudás nélkül többet ér, mint a könyvtudás gyakorlat nélkül. – Max Lange
Bemagolni a változatokat még rosszabb, mintha megnyitási felkészülés nélkül indulnánk a versenyen. – Botvinnik
A gyalog a játék lelke, azon nyugszik a támadás és a védelem, jó és rossz lépésein múlik a siker vagy bukás. – Philidor
A szabadgyalog olyan, mint a bűnöző, zár alatt kell tartani. Középmérték, például rendőri felügyelet, nem elegendő. Erős az a gyalog, amely előrenyomulhat, vagy amelynek előrenyomulásától tartani kell. – Nimzovics