Az amerikai Oklahomában kedden két új Nyugat-nílusi vírusos halált jelentettek, ezzel 11-re emelkedett az ebben meghaltak száma az államban.
Az oklahomai hatóságok megerősítették, hogy idén a nyugat-nílusi vírusos fertőzések száma 170-re emelkedett, ami meghaladja a 2007-ben regisztrált 107-es rekordot.
A halálozások és fertőzések emelkedése ellenére az állami egészségügyi szakemberek szerint lassabban terjed a betegség, és a hűvösebb időjárás korlátozta a vírust terjesztő Culex-szúnyogok tevékenységét adta hírül a CRI (Zhang Hui)
Azonban Amerika szerte az idén 2600 főt is meghaladta a nyugat-nílusi vírus által fertőzöttek száma. – írja az Origo. A szúnyogok által terjesztett kórokozónak eddig 118 halálos áldozata volt, de az előrejelzések szerint ez a szám 300-ra is nőhet év végéig.
A járvány leginkább Texas államot sújtja, az eddigi 118 halottból 50-et onnan jelentettek, és az eddigi 2636 megbetegedés 44 százalékát – összesen 1150 esetet – is ott észlelték. A fertőzések kétharmadát Texas, Louisiana, Dél-Dakota, Mississippi, Michigan és Oklahoma államokban regisztrálták.
A fertőzés itthon sem ismeretlen, – 5 éve fordult elő először – voltak már korábban is megbetegedések. 2012-ben eddig 4 esetben, 2008-ban 19 és 2010-ben 20, 2011-ben pedig 4 esetben igazolta laboratóriumi vizsgálat az előfordulást.
Itthon jellemzően augusztus-szeptember hónapokban fordul elő. Dr. Ócsai Lajos (Napidoktor.hu) az mondja, hogy a madarak mellett egyébként állatok (például lovak) is megfertőződhetnek.
Dr. Berencsi György virológus pedig kifejtette, hogy a vírust a vándormadarak hozzák be.
Az Országos Epidemiológiai Központ közlése szerint a vírust Culex moszkitók (szúnyogok) terjesztik madarakról emberre, szúnyogcsípés révén. A maláriát terjesztő szúnyogokkal ellentétben, ezek a szúnyogok nappal aktívak.
A betegség szezonalitása ily módon megegyezik a szúnyogok életciklusával. A nyugat-nílusi láz emberről emberre nem terjed.
A Nyugat-nílusi láz nagymértékben Afrikában elterjedt, de Európa déli részein, Közép-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban, és az utóbbi években, Romániában és Csehországban is észleltek eseteket.
A Nyugat-Nílusi vírus által okozott fertőző betegség, 80-85%-ban tünetmentesen zajlik, 15-20%-ban enyhébb tünetek jelentkeznek, fejfájás, láz, tarkómerevség, izomgyengeség, melyek azonban nem jellegzetes tüneteket, ezért a klinikai kép alapján nehezen különíthetők el más vírusbetegségektől (pl. a Dengue láz és a sárgaláz enyhe 
formája)
A lappangási idő 3-6 nap. A betegség bevezető tünetei: hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, kötőhártya gyulladás, arcpirulás. Egyidejűleg test-szerte nyirokcsomó duzzanat mutatkozik, bőrkiütések jelennek meg a törzsön és a végtagokon. Ez az állapot kb. 6 napig tart, melyet gyors javulás vált fel. Idősekben, a betegség második periódusában, agyhártya-agyvelőgyulladás alakulhat ki, a halálos szövődmények is náluk gyakoribbak.
A vírus, a betegség első 6 napján kimutatható a vérből. Később szerológiai vizsgálattal – a vérben jelenlévő ellenanyagok kimutatásával – lehet igazolni a fertőzést.
Jelenleg csak tüneti kezelés lehetséges. Oltóanyag még nincs ellene, rovarriasztók használatával, a szúnyogcsípés elkerülésével védekezhetünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a leghatékonyabb megelőzési mód a rovarirtó szerrel átitatott szúnyogháló, ami nem csak véd, de meg is öli a szúnyogokat.
Szegedi Bori – Szabad Riport Tudósító Iroda
Terra Incognita 