Elképesztő: megszűnhet a rokkantak társadalombiztosítása

Az utóbbi időben egyre több megrokkant olvasó küldött panaszos levelet szerkesztőségünkbe kétségbeesésüknek adva hangot, miszerint komoly betegségekkel küszködve az orvosi rendelőkben szereztek róla tudomást, hogy piros lapot kaptak.

Elképesztő: megszűnhet a rokkantak társadalombiztosítása

Elképesztő: megszűnhet a rokkantak társadalombiztosítása

A vészvillogó piros lámpát úgy kapcsolták be nekik, hogy ők nem is tudtak róla. Többen arról panaszkodtak, hogy az NRSZH felülvizsgálat utáni visszaminősítés alkalmával, amikor a fellebbezésüket benyújtották II. fokra, majd orvosi vizsgálatokon vettek volna részt, közölték velük, hogy nem érvényes a TAJ kártyájuk. A betegek azt is nehezményezték, hogy az orvos-szakértői felülvizsgálatukon a 40 százalékos mértéket nem érte el az egészségkárosodásuk – ez szerepelt a határozatukban. Ők azok, akik komoly betegségekről számolnak be, de „papíron”, mégis egészségesekké váltak 10-20 évi rokkantság után, egyre rosszabb állapotban.

Egy a Hírhatárnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő beteg beszámolt arról, hogy éppen műtétre volt előírva, és amikor a műtét előtti előzetes kivizsgálást intézte volna, akkor közölték vele a rossz hírt, hogy nem biztosított. Volt olyan beteg, aki a rendszeres gyógyszerfelírás alkalmával szembesült a háziorvosánál arról, hogy baj van.

Elképesztő az, hogy amikor a beteg érdeklődni próbált, senki sem tudta neki megmondani, hogy hol és hogyan intézhetné jövedelem hiányában a TAJ kártya érvényességét, hogy a rendszeresen szedett gyógyszereihez és a rendszeres orvosi kontrollokhoz hogyan juthat mégis hozzá, súlyos betegen.

Vannak olyan betegek is, akik rehabilitációs-járadék ellátásuk letelte után, ki tudja, hogy mikor lesznek majd a felülvizsgálatra berendelve. Ha az ellátás megszűnése után nem hívják be őket hónapokig, akkor már bottal üthetik a nyomát az egészségügyi ellátásuknak?

Hogyan juthatnak hozzá súlyos betegen az életmentő gyógyszereikhez? Miért ilyen sürgős a TAJ kártya bevonása pont a rokkantaknál? Azért, hogy ne legyenek súlyos betegen egyáltalán ellátottak? Így villámgyorsan meg lehet tőlük szabadulni örökre? A kormány, vagy aki ezt elrendelte, nem gondolja, hogy ez több mint gyalázatos intézkedés a legkiszolgáltatottabb betegek ellen?

A beteg hiába szeretne élni a jogorvoslattal, a TAJ kártya hiányában még az orvoshoz sem jut el, hogy a betegségeit a leletekkel bizonyítsa! Ennek hiányában pedig nem lesz „papíron” együttműködő. Ez pedig a rokkantellátásból történő kizárást vonja maga után! Így aztán se fellebbezés, se a munkaügyi bírósági út szóba sem jöhet! Elkezd ketyegni az 1095 napos biztosítási idő hiánya, a beteg pedig egész életére ellátás nélkül maradhat. Később már hiába kap észbe, pénzbeli ellátásra már nem lesz jogosult, bármennyire súlyos állapotba kerül!

Ami a rokkantak TAJ kártyájának az érvényességét és a pénzbeli ellátását illeti, hát bátran kimondják a betegek, hogy nem másról van itt szó, mint nyílt eutanáziáról! Arról, hogy a rokkant ne is tudjon élni a jogorvoslati lehetőséggel sem! Ugyanis amikor kezébe kapja az I. fokú elutasító határozatot, addigra már vége is a jogorvoslati lehetőségnek! A felülvizsgálattól számítva kb. 30 napos határidő után jön meg a határozat, aminek 15 nap a fellebbezési határideje. Ezzel már el is fogyott a 45 nap, amely után megszűnik a TAJ kártya érvényessége! Így mire a beteg a jogorvoslatot igénybe vehetné, leghamarabb egy újabb hónap eltelte után, addigra el van zárva az a lehetőség is, hogy újabb és újabb orvosi szakvéleményekkel bizonyítsa azt, hogy ő valóban súlyos beteg. A munkaügyi bíróságon is csak pervesztes lehet ezek miatt a tények miatt, mert az orvosig sem jut el a TAJ kártya hiányában! Hát, jól ki van ez a rokkantak ellen találva!

Íme egy olvasói levél a TAJ kártya jogtalannak tűnő megszüntetéséről, a családnak okozott 60 kilométeres útiköltségről, a rengeteg telefonköltségről és az egész napos ügyintézésről, amely a beteg kimerültségét és idegállapotát is jól tükrözi. Az persze ma már természetes, hogy még annyit sem mondott neki senki: elnézést a tévedésért, és a kellemetlenségért! Hát, ezt bizony érdemes végigolvasni:

RÉMÁLOM A TAJ KÁRTYÁM KÖRÜL!

Rehabilitációs járadékra ítéltettem, mely 2013. január 31-én telt le.

2012 decemberben, annak rendje-módja szerint, kértem is az új felülvizsgálatot, amire már 2013.januárban meg is kaptam az időpontot, azon meg is jelentem.

Közben bírósági perben visszanyertem a rokkant-státuszomat, 2011. január hónapig visszamenőleg. Erről a határozat szerencsémre megszületett 2013 év februárjában. Szerencsémre azért, mert ha csak a szokásos rehabilitációs-útvonalon haladok, akkor már a TAJ kártyám nem lenne érvényes.

A meglepetés akkor ért, amikor 2013. február 20-án elmentem a háziorvoshoz, ahol közölték velem, hogy “piroslámpás” a TAJ kártyám.

Kezembe nyomtak egy kis cetlit, hogy mielőbb intézkedjek TAJ kártya ügyben.

A szükséges gyógyszereimet még kiírták ugyan, de a háziorvosi asszisztensnő közölte, hogy intézkedjek mielőbb, mert a TAJ kártya nélküli vizsgálatokat kiszámlázzák nekem.

Hirtelen szólni sem tudtam a meglepetéstől, hiszen én rendszeresen megjelentem a rehabilitációs szakigazgatási szervnél. Együttműködő voltam.

Hogyan lehet az, hogy csak egyszerűen megszűntették a TAJ kártyám érvényességét, amikor a munkaügyi bíróság visszaítélte a rokkant-státusomat?

Ezután telefonok sora következett.

1./A regionális OEP-nél azt mondták, azért szűntették meg a TAJ kártya érvényességét, mert lejárt a rehabilitációs ellátásom. Kérdeztem, hogy ebben az esetben mit tehetnek a rehabilitációs ellátottak? A válasz az volt, hogy fizetnek! Azt is kérdeztem, ha az újabb felülvizsgálatkor bebizonyosodik, hogy mégis csak beteg vagyok, akkor a befizetett járulékokkal mi lesz? A tanácstalan válasz az volt:” Ez nem az én hatásköröm”- felelte az OEP ügyintéző.

2./ A következő telefonos játszmám a nyugdíjintézet volt, ahol a határozatomról érdeklődtem volna. Azonban én is úgy jártam ezzel, hogy inkább feladtam, mert a nyugdíjintézet az teljesen elérhetetlen egy beteg számára. Ott ugyanis vagy nem veszik fel a telefont, vagy foglalt órákig.

3./ Újra felhívtam az OEP-et, és kérdeztem, ha a munkaügyi bírósági határozatomat bemutatnám, akkor lehetne szó arról, hogy visszakapjam a TAJ kártyámat? Hát, ha bemutatom, akkor igen – ez volt a válasz.

4./ Elmentünk. Utaztunk oda-vissza 60 km-t. A munkaügyi bírói végzés láttán megszületett a csoda! Újra magamhoz szoríthattam a TAJ kártyámat, végre!

Már, csak azt nem értem:

Ha van egy nagy beteg, akivel önhibáján kívül packázik a hivatal, miért nem lehetett volna ezt a sok riadalmat és kellemetlenséget, a nagy költségeket, mint 60 km-es váratlan utazás, sok-sok telefonálgatás, egy egész napi időveszteség nélkül megúsznom rokkantként? Miért ennyire sürgős megfosztani a rokkantakat a TAJ kártyájuktól? Hogy súlyos betegen orvoshoz se juthassanak el? Miért nem tud egy hivatalnok felvilágosítást adni telefonon, ha megkérdezik a teendőkről? Miért a betegnek kell a megoldásokat keresni csak az információért? Miért nem ismerik a szabályokat rendesen sem a hivatalokban, sem az egészségügyi személyzet, hogy segíthessék a betegek útját és a teendőit ilyen esetekben?

Bevett szokás, vagy hivatali hiba, hogy a rehabilitációs járadék ellátásom lejárata előtt már egy hónappal megszűntették a TAJ kártyámat. Az ügyintézők pedig csak védekeztek, hogy ez nem az ő asztaluk, amikor nem akartak felvilágosítani sem arról, hogy mi a teendőm a TAJ kártyám visszaszerzése érdekében.

Mélységesen felháborító, hogy pont a súlyos betegektől vonják vissza ilyen alattomos módon, suttyomban a TAJ kártyákat. Azt feltételezik, hogy aki 10-15 évig is krónikus beteg volt, az „papíron” meggyógyult és fizessen, ha újra felkeresi az orvosát, hogy a rendszeres gyógyszereihez hozzájusson? Vagy úgy képzelik, hogy csoda történik és vezényszóra meggyógyul a félholt beteg is? Vagy úgy, hogy ha nincs TAJ kártya, akkor majd nem lesz beteg sem? Igen, ezzel a módszerrel valóban nem lesz beteg, mert nemcsak a pénzbeli ellátását szüntetik be mindenféle trükkökkel, hanem még az életmentő TAJ kártyáját is kilopják a zsebéből? Szép kis gondoskodó társadalom ez, mondhatom! Így újul meg Magyarország? És így nem hagynak senkit az út szélén? Mert ezek a hangzatos mondatok a kormány szlogenjei, csak épp a szakadékba lökdösik a betegeket egy élet munkája után megrokkanva!

Elképesztö_megszünhet_a_rokkantak_társadalombiztosítása_kilakoltatasleteperveEz a történet a betegek szemét is felnyithatja nemcsak egy olvasmány erejéig, hanem tanulságképpen is: ne engedjék magukat megkárosítani!

Aki nem fizet, az könnyedén szembe találhatja magát az APEH-al  és a végrehajtóval. Igen, 5 évre visszamenőleg adótartozás címén behajtható, ha nem fizeti meg valaki a fix egészségügyi hozzájárulást!

forrás: Pest megyei Hírhatár

Ehhez már nincs mit hozzátenni, ez már az erkölcstelenség netovábbja, maga népirtás

Advertisements
Galéria | Kategória: KÉK, TERRORIZMUS | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Névtelen szerint:

    Meg erősítem! Nagyon szomorú, hogy ez a VALÓSÁG!! – Ha nem tud elég hálapénzt fizetni,- adót produkálni!? Mielőbb dögöljön meg!? A “még egészségesek pedig minél többet “áldozzanak ” az “egészségükre” no meg az egészségügyre!?? -Akinek nem inge ne vegye magára, de kineek igen mielőbb “öltözzön”!!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s