És Berlin megmenekült…!

És Berlin megmenekült…”Eredetileg Berlin volt az első atombomba kijelölt célpontja!…”

Az USA-beli új-mexikói sivatagban erőltetett ütemben folyt az atomfegyver előállítása. Los Alamos boszorkánykonyhájában időt, pénzt, energiát nem kímélve hányták a szakácsok a rotyogó üstbe a főzet alkotóelemeit, és már meg is kóstolgathatták főztjük izét. Ami, – ha nehezen is, – de azért kezdett már hasonlítani arra, amit ki akartak főzni.

Európa lángokban állt. A Csendes Óceán térsége nem kevésbé. Az emberiség legvéresebb háborújának végkifejlete már kezdetét vette. A tengelyhatalmak minden fronton vesztésre álltak. Hitler “csodafegyvereiben” bízott, amelyek csak igen nehezen akartak összeállni. Amelyek hadrendbe kerültek, – csodát nem tettek. Korukat meghaladták ugyan, stratégiai jelentőséggel viszont nem bírtak. Ráadásul az anyagháborúba keveredett, téveszméktől fűtött fasiszta Németország egyre szűkülő gazdasági háttere sem volt pótolható. Márpedig a gazdasági háttér az nagyon kellett volna a “csodafegyverek” előállításához.

Létezett ugyan egy atommáglyácska Németországban, de az csak arra volt elegendő, hogy a puszta híre hideglelést okozzon. Működni valahogy nem akart! Már igazándiból Hitler sem hitt benne, aki ezért inkább a kézzelfoghatóbb dolgokra sarkallta fegyvermestereit.

Nem így tettek Washingtonban. Einstein kezdeti ötletét; az atommaghasadáson alapuló fegyver megalkothatóságáról, magáévá tette az amerikai politikai vezetés. Kiváltképp arra a hírre, hogy valami hasonló dolgon Németországban is agyalnak már.

Kell nekünk nagyon ez a csodakütyü, – határozták el az új kontinensen. Jó hasznát vehetjük a háborúban! DE ELŐBB KELL MEGALKOTNUNK MINT NÉMETORSZÁG!

A kütyü pedig kezdett összeállni. Az Oppenheimer vezette “alkotógárda” vette az akadályokat sorra. Csak az idő volt az ellenségük. Anyag, pénz, tudás, – mind rendelkezésre állt! A politikai akarat is, kellően erős volt. HA ELKÉSZÜL, – BEVETJÜK!

A próbálkozások elméleti szinten zajlottak. Alkotók és megbízóik mind tudták: olyan fegyver születik és kerül bevetésre, amelyhez foghatót az emberiség még soha nem látott. Pusztító ereje minden addigit fölülmúló lesz. Hatása (ezt is kiókumlálták), évtizedekig fog tartani!

ÉS KIJELÖLTÉK A CÉLPONTOT IS!  BERLIN!

Igen kérem, eredetileg Berlin volt az első atombomba kijelölt célpontja! A hitleri Német Birodalom fővárosa. Hitlerestől, kétmillió németestől, mindenestől.

Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy Los Alamosban is voltak problémák a “szülés” körül. A bőség dacára sem alakultak flottul a dolgok. Valami aprócska probléma mindig megakasztotta a projektet, – csak az időt nem sikerült lelassítani. Amely előrehaladtával olyan dolgok következtek be az európai hadszíntéren, ami bizonyos korábbi elképzeléseket fölülírt!  Valószínűleg a szovjeteket sem tájékoztatták az amerikai döntnökök a kütyüről, meg arról, hogy azt ők Berlinre akarják ledobni, – hát ne erőltessék már Sztálinék oly nagyon az előrenyomulást, mert Hitlerre és Berlinre ők rá akarják “ültetni a napot” – ami által aztán a probléma meg is fog oldódni!

Ezért aztán a szovjetek, – mit sem tudva az amerikai tervekről, – mentek a maguk feje után. Elég gyorsan ráadásul. Olyan gyorsan, hogy a los-alamosi alkotóbrigád nem is tudott lépést tartani az eseményekkel. Egyszer csak azt konstatálták, hogy az új-mexikói sivatagban megejtett főpróba sikere dacára a bombát már nem célszerű Berlinre ledobni!

BERLIN KÖRÜL UGYANIS MÁR MAJDNEM ANNYI SZOVJET KATONA VOLT, – MINT NÉMET POLGÁR!  HITLERESTÖL, MINDENESTŐL!

A bomba Berlinre való ledobása, – okafogyottá vált.

Azt meg már az amerikai vezetés sem merte megkockáztatni, hogy a szövetségesét is kitegye az atombomba, – akkor már nagyjából ismert hatásainak.

Berlin tehát, – köszönhetően a szovjet csapatok jelenlétének, – megmenekült!

A berliniek, – és Európa, – szerencsére nem tapasztalhatta meg a “földre hozott nap erejét”!

A “kütyü” azonban már létezett! Nem is egy! A “kütyü” kipróbálásra vált! Valós időben, valós körülmények között!

A II. világháború európai csataterei elcsendesedtek! A hitleri Németország elbukott. Ám a Csendes Óceán térségében Japán még tartotta magát. A “kütyü” valós időben, valós körülmények közötti kipróbálására, – bőven akadt célpont.

És a repülőgépek felszálltak.

A berliniek pedig, – ha kíváncsiak a “kütyü” hatására, – elmehetnek Hiroshimába és Nagaszakiba. Megláthatják, hogy mi várt volna rájuk, – ha nincsenek ott a szovjetek!

(Bb.)

Reklámok
Galéria | Kategória: KULTÚRA, TÖRTÉNELEM | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s