Szex és az új világrend 2.

Az jogi túlszabályozás, a mozgás– és cselekvési szabadság korlátozása, a tömegek gondolati és fizikai ellenőrizhetőbbé tétele teszi igazán kiszolgáltatottá az embereket.
Addig azonban, míg a háttérhatalom saját dzsungel törvénye értelmében a „hulljon a férgese” elvet sajátságosan értelmezi, ugyanolyan kontraszelekció érvényesül, mint ami most is van. Veszélyes és erkölcstelen, ha bizonyos érdekcsoportok döntik el, hogy kire van szükség és ki lesz a leírható felesleg!

Magunk is elítéljük az alkohol- és drogfüggőséget, mert nemcsak önpusztító, de a tágabb és közvetlen környezetre nézve is kártékony! Azonban amíg “tétlenséggel” vagy üzleti érdekből hatékonyabban támogatja a hatalom, mint ahogy a megelőzésükért, vagy gyógyításukért küzdene, addig nem is lesz változás. Arról a tényről nem beszélve, hogy sok embert szinte belekényszerítenek a nehezen feldolgozható körülmények ebbe. Olyan kényszerítő körülményre gondolunk, mint a nyomasztó munkanélküliség, a szétszakított családok, jövőkép nélküliség, kilátástalanság, az adósságcsapda, vagy a hajléktalanná válás!

Amíg gőzerővel dolgoznak azon, az új rend végrehajtói, hogy embereket minden eszközzel kétségbeesésbe, anyagi ellehetetlenülésbe taszítsanak, vagy éppenséggel egészséges önbecsülésüket, önnön értékeikbe vetett hitüket rombolják le, addig ne várjunk változást ezen a téren se!
Sok emberen lehet és kell is segíteni, akik e kényszerek hatására váltak függővé, egészségtelen életmódot folytatóvá.
Épp az ország mindenkori vezetésének és a tömegkommunikációjának egyik legfőbb feladata, hogy értéket, jövőképet, alternatívát mutasson, ehhez anyagi és erkölcsi eszközöket rendeljen! Ami azonban most folyik az épp ennek az ellenkezője. A filmek, reklámok sugallta élet hemzseg a negatív példáktól. Eltűntek a követhető, követendő hiteles példaképek, míg a favorizált életnívó, nem a hétköznapi emberek, a milliárdok számára elérhető dolog. A viselkedési minták, melyet a fizetett médiák, mint “erkölcsös” követendő normát tárnak a gyanútlan néző elé, ellenkezik a nemzeti sajátosságokon, hagyományokon alapuló viselkedési kultúrával és erkölcsi felfogással. Ez főként a még kiforratlan, sekélyes családi hátterű fiatal nemzedék számára káros, sőt romboló!
Ha úgy nőnek fel funkcionális-analfabéta generációk, hogy az ügyeskedés, az erőfitogtatás, az ostobaság nemhogy bocsánatos bűn, de még dicsőség is, akkor nem csoda hogy itt tartunk!

A nevelés és tanulás az, ami meghatározza az ember alapértékeit és a jövőt. Az erkölcs és identitás alapjait pedig először a családban sajátítja el a gyermek. S ha ezek az alapok jók, akkor még a későbbi negatív hatás (rossz társaság, média befolyás) sem tudja lerombolni őket, ezek az alapok egyszersmind védelmet is jelentenek.
Ezért HALÁLOS BŰN feláldozni mindezt a pénz-oligarchia érdekei és a globalizáció oltárán.
Segíteni egy dolog, de kevés! JÓL SEGÍTENI! Ez a követendő és igazán hasznos!

A büntetés visszatartó ereje – a megrovástól a kiközösítésen, megszégyenülésen át egészen a börtön-, vagy a halálbüntetésig -, épp oly hatékony lehet, mint a motiváció – akár szellemi, akár anyagi jellegű. Ám egyik esetben sem lehetnek egyenlőbbek az egyenlők között.
Azonban a jelenleg alkalmazott (köztörvényes) büntetések mit sem érnek, – ez világosan látszik a visszaesők magas számán -, ha a büntetés megfelelő neveléssel, szigorral és renddel nem párosul. A valódi átnevelésnek, azokon a hagyományos és nemzeti értékeken kell nyugodnia, melyen az egész társadalom hagyományos értékrendjén alapszik! Azon az értékrenden, melyet hazánkban (is) tűzzel-vassal próbálnak kiirtani. Persze azt sem felejtsük el, hogy igazságos és betartható erkölcsös törvények nélkül nem valósítható meg. Ezért a jogszolgáltatásnak erkölcsi alapokon nyugvó igazságszolgáltatássá kell átalakulnia.
Gyökerek nélkül egyetlen nemzet, egyetlen ember sem képes egészségesen fennmaradni. A háttérhatalom dzsungel törvénye nem más, mint ennek megszüntetése.

2009 áprilisában ezt a cikksorozatot már közreadtuk a régi szerverünkön lévő – azóta onnan elköltöztetett honlapunkon, VALÓSÁG AZ ELTERVEZETT ÚJ VILÁGREND? címmel.
Drábik János, Uzsoracilvilizácó című könyvének 3. kötetében megtalálható az eredeti anyag: Szex és az Új Világrend címmel.

xxx

Folytatva sorozatunkat, tekintsük át a személyiség, az erkölcs deformálását segítő globalizált módszereket

AZ ISKOLA, MINT A KÖZÖSSÉGI ÉLET TENGELYE
Az iskola és a tanulás egész életén át végig kíséri a jövő emberét. De már gyermekkorban is az iskola ellenőrizni fogja a tanulók teljes életét. Csökkenteni kell a fiatalok spontán öntevékenységét és a sportolástól kezdve a szabadidő eltöltésének minden egyéb fajtájáig az iskolai szervezésnek és ellenőrzésnek kell meghatározó szerepet játszania. A minőségi oktatást végző iskolákban egyre nő a diákokra nehezedő nyomás, amellyel csak a legtehetségesebbek, a legállóképesebbek tudnak megküzdeni. Aki nem képes elviselni a nagy terhelést, az kihullik. Az így kirostálódott diákok szervezett pszichológiai segítségnyújtásra szorulnak. Akik azonban segítségnyújtással sem képesek versenyben maradni, a perifériára szorulnak, és a feláldozhatónak, eldobhatónak minősítettek közé kerülnek. A tanulás élethosszig tartóvá válik, és a felnőtteknek is folyamatosan tovább kell képezniük magukat. Az önképzés még önmagában hasznos is lehet, csakhogy nagyon nem mindegy, hogy milyen ismeretek elsajátítására kényszerítik rá az embereket. A rendszer gondoskodni fog újabb és újabb információkról a felnőttek számára, amivel lépést kell tartaniuk. Aki ezt az ütemet nem képes tartani, az már túlságosan öreg. Ez az egyik módja tudatni bizonyos korosztályokkal, hogy hasznavehetetlenné váltak az új világrend számára, eljött az idejük a távozásra és itt az ideje, hogy bevegyék az elmúlást, a „méltóságteljes távozást” elősegítő tablettát. (lásd Asimovnál)

Az új világrend stratégiájának az is a része, hogy bizonyos könyveknek észrevétlenül el kell tűnniük a közkönyvtárakból és a könyvüzletekből. Erre azért van szükség, mert bizonyos könyvek olyan ismereteket tartalmaznak (szakmai- és erkölcsi ismeretek hordozói), amelyek miatt nem kívánatosak. Az egyik eltüntetési módszer az lesz, hogy erre kiképzett szervezett csoportok az egyetemi könyvtárakból és egyéb közkönyvtárakból egyszerűen kivesznek bizonyos könyveket. Mindezt persze titokban, a nyilvánosság megkerülésével teszik.
Közvetett módszerekkel, egyrészt le kell szoktatni az embereket az olvasásról, másrészt nem mindenkinek lesz megengedve, hogy bizonyos könyvekhez hozzájusson. Egyes könyvek pedig senki számára sem lesznek elérhetőek.

A JOGSZABÁLYOK MEGVÁLTOZTATÁSA
1969-ben, amikor az előadás elhangzott, számos amerikai tagállamban még vasárnap zárva voltak az üzletek és bizonyos tevékenységek be voltak tiltva. Ezek közé tartozott, hogy szerencsejátékot nem lehetett folytatni. A háttérhatalom stratégiája ezzel kapcsolatban úgy hangzott, hogy ezeket a tiltó szabályokat enyhíteni kell, vagy meg kell szüntetni, és növelni kell a különböző szerencsejátékok engedélyezését, a kaszinók működését. Dr. Day jelezte, hogy a kormányzatokat is be kell vonni a szerencsejáték üzletbe. Az elmúlt évtizedekben valóban beindultak országszerte különböző lottó- és szerencsejátékok. Az igazolás úgy hangzott, hogy miért kellene a szerencsejátékból befolyó jövedelmet magánkezekben hagyni, amikor abból az állam is nagy hasznot húzhatna. És különben is az embereknek meg kell engedni, hogy szerencsejátékot űzhessenek. Ezt normális polgári tevékenységnek kell elismerni, nem pedig valamiféle illegális cselekménynek.
Dr. Day szólt arról is, hogy meg kell változtatni a csődre vonatkozó különböző jogszabályokat. Ugyancsak szólt a tröszt – ellenes szabályok átértelmezéséről, illetve megváltoztatásáról. Arra hivatkozott, hogy szükség van a verseny fokozására, de azt nem a monopólium – ellenes szabályok megtartásával, hanem másféle ellenőrzés alatt tartott körülmények között kell folytatni. Vagyis nem a valódi szabad versenyre van szükség. Úgy tűnik, hogy a gazdasági életben is olyan fajta verseny maradhat csak meg, mint amilyet egy zárt klub tagjai egymás között folytatnak. De a klubon kívül senki számára nem megengedett a rivalizálás.

A KÁBÍTÓSZER FOGYASZTÁS BÁTORÍTÁSA
A kábítószerek használata is könnyebbé válik és fokozódik. Ugyancsak bátorítják az alkoholfogyasztást. Egyidejűleg a kábítószer – ellenes intézkedéseket is megszigorítják. A kábítószer fogyasztás bátorítása és az ellene való harc fokozása csak látszólag jelent ellentmondást. Az egyik magyarázat, hogy a kábítószerek könnyebb elérhetősége lehetővé teszi, hogy azok a gyenge emberek, akik a drogok rabjai lesznek, kirostálódjanak. Hiszen a Föld is, mielőtt túlnépesedetté vált, keresztül ment azon a korszakon, ahol a dzsungel törvénye érvényesült, és csak a legéletképesebbek bírták a versenyt. Ekkor az embernek még az időjárás viszontagságai, a vadállatok és a betegségek ellen kellett védekeznie. Csak a legrátermettebbek élték ezt túl. (ez persze jókora csúsztatás, épp az egyenlőbben az egyenlők között elv miatt, hiszen ezzel együtt durva kontraszelekció érvényesül, elég csak a bankárkaszt aktív és támogató körein végigtekinteni – a szerk.) Most, hogy a világ civilizálódott, ma már az alkalmatlan egyének is életben maradhatnak azoknak a költségén, akik őket eltartják.

A kábítószer függőség bizonyos értelemben helyreállítja a dzsungel törvényét, mert segít a legalkalmasabbakat kiválasztani. Dr. Day szerint a kábítószer kereskedelem és fogyasztás fokozott üldözése pedig folyamatosan ráirányítja a közvélemény figyelmét erre a problémára. Ez egyben csökkenti az amerikaiak önelégültségét, miszerint az Egyesült Államok biztonságos és kellemes hely.
E sorok írója azzal kívánja ezt a magyarázatot kiegészíteni, hogy a pénzgazdasági rendszerben minden pénz a kábítószer termelésből, kereskedelemből és fogyasztásból származó pénz is a nemzetközi pénzügyi közösség bankjaihoz vándorol. A kábítószer iparág egyik feltétele, hogy a termelésen túlmenően legyen sokmilliós fogyasztói réteg, amely kábítószerfüggőként biztos keresletet jelent. Mivel a kábítószer olcsón előállítható értéktelen anyag, ezért nagy üzleti hasznot csak akkor lehet rajta elérni, ha az államok milliárdos ráfordítással keményen üldözik. E miatt az üldözés miatt az önmagában értéktelen kábítószer piaci értéke a sokszorosára növekszik és ekkor már nagy hasznot lehet a forgalmazásából bezsebelni.
Ez a pénz pedig jórészt nem a kábítószer kereskedők szalmazsákjába kerül, hanem többszöri átmosással a nemzetközi pénzügyi közösség pénzintézeteibe. Az üldözés másik célja a kábítószerpiacra befurakodott kívülállók eltávolítása, Magyarországon az teszi aktuálissá ezt a kérdést, hogy az enyhébb kábítószerek, így a marihuána használatát bizonyos körök meg kívánják könnyíteni. Ez azért veszélyes törekvés, mert ahol ezt a gyakorlatban is kipróbálták, például Hollandiában és Svájcban, ott bebizonyosodott, hogy az enyhébb kábítószerek fokozatosan az erősebb kábítószerek fogyasztásához vezetnek és végül is a kemény drogok terjedését segítik elő. Nagyon félrevezető az az érvelés, hogy engedtessék meg egy embernek, hogy önmagát beteggé tegye, vagy károsítsa. Számos olyan cselekményt tiltanak és büntetnek a magyar jogszabályok, amelyek elsősorban azt az illetőt veszélyeztetik, aki az elkövető. Így például, ha valaki autóban ülve nem használja a kötelezően előírt biztonsági övet, akkor kemény büntetésben részesül, holott itt sem arról van szó, hogy másnak árt, hanem arról, hogy a saját maga érdekei ellen cselekszik.
Azok, akik Magyarországon könnyíteni óhajtanak az úgynevezett könnyű drogok fogyasztásán, valójában üzleti érdekeket szolgálnak, csak ezt nem hajlandók nyíltan elismerni. Ami a kábítószerekre érvényes, az érvényes az alkoholfogyasztásra is. A háttérhatalom stratégái egyszerre kívánják támogatni és korlátozni a függőséget okozó szerek használatát. Általában a gyengébb jelleműek, a sebezhetőbbek lesznek alkoholfüggők.
Az ilyen személyek veszélyessé válnak a közlekedés számára és közülük igen sok elveszítheti autóvezetői jogosítványát is – kivéve az “egyenlőbbek”. Ez kifejezetten kívánatos fejlemény, mivel a háttérhatalom amúgy is korlátozni kívánja hosszú távon az emberek mozgásszabadságát. Dr. Day erről azt mondta, hogy az Egyesült Államokban sem kell mindenki számára biztosítani a teljesen szabad utazási lehetőségeket. Nincs szükség arra, hogy az emberek annyit utazzanak. Ez valójában előjog, ami csak meghatározott rétegeknek jár.
A kábítószer és az alkoholfüggőség elősegítése erősíti a gyengébbek és alkalmatlanabbak kiválasztódását. Ugyanezt a célt szolgálja az alkoholisták és a kábítószer élvezők gyógykezelése. Ha az illető olyan karakter, hogy ilyen segítséggel megszabadulhat ettől a függőségtől, akkor alkalmas a túlélésre. Ha még ilyen segítséggel sem képes rá, akkor nem jelent veszteséget a társadalom számára. De egyúttal ezen intézmények leszoktató munkájának hatékonyságát valójában igen csekély mértékben támogatják, sőt! (a szerk.) Több börtönre van szükség. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a meglévőkhöz újabbakat kell építeni, hanem azt is, hogy a kórházakat bizonyos körülmények között kényszer tartózkodási helyként, azaz szabadságvesztési intézményként működtetik majd. Ezért úgy kell megépíteni a kórházakat, hogy erre a célra is alkalmasak legyenek.

ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS
Az embereket folyamatosan sokkolják az állandó változásokkal. Az utcák útvonalát megváltoztatják, átnevezik, a korábban ismert környékek idegenné válnak. Ez elősegíti, hogy az idősebb emberek közérzete megromoljék, és úgy érezzék, elérkezett az idő a távozásukra. Lehetővé kell tenni, hogy üresen álljanak épületek, és fokozatosan tönkremenjenek. Ugyanilyen sorsra kell jutniuk bizonyos városrészeknek. A cél városi dzsungel létrehozása, amely depressziót okoz.
Dr. Day arról is szólt, hogy bizonyos épületeket és hidakat úgy kell megépíteni, hogy azok egy idő múlva összeomoljanak. Egyre több baleset lesz nemcsak a közutakon, de a légi közlekedésben is. Mindez hozzájárul a bizonytalanság érzéséhez, ahhoz, hogy semmire sem lehet szilárdan támaszkodni.
Dr. Dunegan, a visszaemlékező, ezzel kapcsolatban megjegyzi, tényleg leszakadt a lakóhelye közelében több új híd az elmúlt két évtizedben. Megemlíti azt is, hogy az egyik, környékükön lévő bevásárló központ épülete egész idő alatt vibrált, miközben sok vásárló tartózkodott benne. Amikor építészeket és mérnököket kérdezett erről, azzal nyugtatták meg, hogy valójában jó, ha ily módon rezeg egy épület, mert azt jelenti, hogy rugalmas és nem merev. Dr. Day szerint azonban a városok egyes részei nagyon is jó állapotban maradnak, nem engedik, hogy piszkos – romos nyomornegyedekké váljanak. (lásd a hazai “lakópark rendszert”) Azok, akik e rendezett környékeken élhetnek, ezt jobban meg fogják becsülni. Olyasmi lesz számukra, mint amikor valaki a dzsungelból érkezik a civilizációba. Ily módon büszkék lehetnek elért eredményeikre. Ehhez az előadó még azt is hozzátette, hogy a nyomornegyedekben uralkodó bűnözést korlátok között lehet tartani, ezért az nem fog érezhetően átterjedni a jobb környékekre. Ugyanakkor egyre több őrző – védő szolgálatra lesz szükség a jobb környékeken a nagyobb biztonság szavatolására. Ez erősebb rendőrséget is jelent. A lakóhelyi biztonsági rendszerek működtetésére egész új iparágat hoznak létre a riasztó berendezésektől a különleges zárakig és biztonsági berendezésekig azért, hogy a társadalom jómódú rétegeinek az élete és vagyona biztonságban legyen. Ez arra utal, hogy a leromlott negyedekből a bűnözés mégis csak behatol a jobb környékekre, de ez is alkalmas az emberek manipulálására. Azt lehet nekik mondani, hogy, ha megfelelően alkalmazkodsz,
beállsz a sorba, és eredményt mutatsz fel, akkor biztonságban élhetsz, mert aki kiszolgálja az új rend irányítóit, az számíthat a nyomorból való kiemelkedésre és a biztonságra.

A KÖLCSÖNÖS FÜGGÉS GLOBÁLIS RENDSZERE
A „global interdependence”, vagyis a világméretű kölcsönös függőség és egymásrautaltság tervezett stratégiája szerint az egységesített világrendszerben a világ különböző részei meghatározott ipari és kereskedelmi tevékenységre lesznek kijelölve. Az Egyesült Államok megkülönböztetett helyzete fennmarad, de változtatni kell viszonylagos függetlenségén és önerőre támaszkodásán. Dr. Day itt hangsúlyozta, hogy új struktúra létrehozásához először le kell bontani a korábbit. Erre példaként az amerikai ipart említette. Azért kell csökkenteni az Egyesült Államok ipari kapacitását, mert különben mások nem lesznek képesek vele versenyezni. Ez különösen igaz a nehézipar tekintetében, amelyet. Amerikában korlátozni kell, miközben ugyanezeket az iparágakat más országokban, például Japánban erőteljesen fejleszteni célszerű.

A HAZAFISÁGRA MÁR NINCS SZÜKSÉG
Dr. Day itt kitért az autógyártásra és hangsúlyozta, hogy Japán az amerikaival hasonló minőségben és mennyiségben fog autókat gyártani. Az amerikai kocsik minőségét csökkentik, így érik el, hogy inkább az importált gépkocsikat vásárolják az emberek. Elég ehhez, ha kisebb hibákat építenek egy Fordba, egy GM gyártmányba, vagy egy Chrysler -ba, és az amerikaiak máris inkább a japán vagy a német kocsikat fogják előnyben részesíteni. A számítástechnika megerősítése támogatása Indiában is ugyan ezt a tendenciát mutatja, hisz magasan képzett számítástechnikai szakemberek tízezrei veszítették el a munkájukat az USA-ban. De egyúttal a fizetések vásárlóerejének csökkentésére is alkalmas a mesterségesen generált munkanélküliség, hisz gyorsan és könnyen pótolható bárki.

A MUNKAHELYEK TÖMEGES ELVESZTÉSE
Az előadó többször is visszatért rá, mennyire fontos, hogy az emberek ne érezzék gondtalan biztonságban magukat. Az Egyesült Államok továbbra is erős marad a kommunikáció, a csúcstechnológia, az iskolaügy és a mezőgazdaság terén. A nehézipar azonban leépítendő. Erre az egyik elhangzott érv az volt, hogy a „gyárkémény ipar” rengeteg környezeti szennyeződést okoz, és az ipari hulladék is túlságosan sok. Az ipar leépítése természetesen munkahelyek megszűnésével jár. Emiatt sok amerikait át kell képezni, és új helyre költöztetni. Nagy tömegeknek kell a Sun Belt-re (a napos övezetre) költözniük, ahol gyökértelen jövevényként könnyebb szokásaikat megváltoztatni, mintha szülőföldjükön maradtak volna.
Ez többek között az orvosi ellátás átalakítását is megkönnyíti. Ha valaki, például, egy északkeleti ipari városból a déli napos övezetbe költözik, vagy pedig délnyugatra, Kaliforniába, Arizonába, akkor könnyebben hajlandó bármilyen újat elfogadni. Ezek közé tartozik a szigorúan ellenőrzött egészségügyi ellátás, amely egyre kevésbé támaszkodik a családi környezetre.
Ami ténylegesen bekövetkezett az az, hogy az Egyesült Államok középnyugati államaiban még fennmaradtak a hagyományos módszerek szinte az élet minden területén. Ha azonban az iparosodottabb térségeket vesszük szemügyre, akkor gyöngülnek, sőt eltűnnek ezek a hagyományok, hiszen igen sok a munkanélküli és a szegény, akik bármit elfogadnak, csakhogy túlélésük biztosítva legyen.

Audie – Szabad Riport Tudósító Iroda
Az eredeti anyag Szex és az Új Világrend címmel, Drábik János “Uzsoracilvilizácó” című könyvének 3. kötetében megtalálható.

Advertisements
Galéria | Kategória: Audie, IRÁNYTŰ, MEGOLDÁSOK, SZERZŐK
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.