A tamanyi Démétér-szentély rejtélye

A Fekete-tenger északi partvidékén, a Tamany-félszigeten a régészek által feltárt Démétér-szentély köti le a világ szakembereinek figyelmét. Szerintük az egyedülálló régészeti emlék a világhírű angliai Stonehendge-zsel áll egy sorban. Oroszország és a FÁK területén ez az egyetlen olyan ókori görög szentély, amely 50 évvel idősebb a athéni Parthenónnál. Itt rendezték meg az egyik legrejtélyesebb és legfontosabb ókori szertartást – az eleusziszi misztériumokat.

 A Vesztnyik tamanyi település környékén felfedezett szentély igazi szenzációnak bizonyult, és felkeltette számos külföldi kutató érdeklődését. A Démétér-szentély felfedezője, Nyikolaj Szudarjev,a történettudományok kandidátusa, az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete kelet-boszporuszi expedíciójának vezetője most állandóan útban van: éppen most érkezett Németországból és máris az olasz kollégákhoz indul. A régészeti ásatások alá fogják támasztani azt, hogy a megtalált épület csupán egy nagy szentély-komplexum része. Az ógörög klasszikus kánonok szerint épített, a maga kora számára óriási építmény csakis a Boszporuszi királyság hatalmasai hozzájárulásával épülhetett – jegyzi meg a kutató.

„Rögtön világossá vált, hogy ez rendhagyó középület. Vagyis hogy nem magánpénzből, hanem állami, ill. közpénzből építették, hogy kiváló építészeket, kőfaragókat alkalmaztak, skrupulus módon illesztették a köveket egymáshoz. Még most is nehéz közéjük bedugni a kés élét. Nem fűrésszel dolgoztak, mert az akkoriban még nem létezett, hanem kisebb vésőkkel. Nagyon precíz és minőségi munka.”

A további leletek – többek között egy oltár és egy kisplasztika, amely Démétért ábrázolja, aki a vállán lányát, Perszephonét tartja – bizonyítják, hogy a szentély a termékenység és földművelés istennőjének van szentelve. Az ókori mítoszok szerint azok után, hogy Démétér lányát elrabolta az alvilág istene, az istennő az Athéntől 22 kilométernyi távolságban fekvő Eleuszisz görög kisvárosba vonult vissza és megfogadta, hogy egyetlen növény sem sarjad ki, míg nem kapja vissza Perszephoné lányát. Az eleusziszi misztériumok i.e. a 15 évszázadban veszik kezdetüket és Perszephoné visszatérését jelképezték – folytatja Nyikolaj Szudarjev.

„Az eleusziszi misztériumok egyfajta belépőt jelentettek az alvilág mennyországába. A misztériumok előtt a görögök a túlvilági életet Hádesz komor országában tett keserves vándorlásnak tekintették. A misztériumok pedig lehetőséget nyújtottak arra, hogy bejuthassanak az elíziumba, a meghalt görögök mennyországába, a boldogok mezejére, ahol a lelkek vígadnak, táncolnak stb. Ez bizonyos szentségeket követelt meg.”

A tamanyi szentély rendhagyó volta abban is megnyilvánul, hogy egy egyedülálló, a görög előtti kori nekropolisz területén található. Akkoriban a Tamany-félszigeten a kevésbé ismert szind barbár törzs élt.

A szertartásokról nagyon keveset tudunk. A tudósok máig vitatkoznak azon, hogy miként bonyolították le a szertartásokat, hiszen a rituálét szigorú titokban őrizték: a résztvevők szigorú titoktartást esküdtek, a szavát szegőt halálbüntetés fenyegette, a véletlen szemtanúkat pedig kegyetlenül meggyilkolták. Számos történész meg van győződve arról, hogy a misztériumok résztvevői pszichotróp szerek hatása alatt voltak, többek között ún. kükeon italt (árpa és csombormenta speciális oldata) fogyasztottak, amely mélységes misztikus állapotba ringatta a fogyasztóját.

forrás: ruvr.ru

Reklámok
Galéria | Kategória: TUD-TECH | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.