Erkölcsi szövetség

Amikor arról beszélünk, hogy az ideológiák felett eljárt az idő, az nem azt jelenti, hogy a jövő ideológiamentes lesz. Az ideológiák rendszerbe foglalt eszmeiségek, melyek nélkül emberi társadalmak nem létezhetnek. Az ideológiamentes társadalom ösztön alapú társadalom, és ezért nemcsak fejlődésképtelen, hanem emberellenes is, mert a felszabaduló ösztönök következményei alulmúlják a legelvetemültebb ideológiák pusztításait is.

Az ismert ideológiák haldoklása már napjainkban is kedvez az ösztönök uralmának, ezt tapasztaljuk a kábítószer-fogyasztás növekedése, a születések számának csökkenése, a magzatgyilkosság magas arányszáma, a szabadosság növekedése (különösen a nemi erkölcs területén), de leglátványosabban a határtalan önzés számtalan megnyilvánulásában. A romlás legbiztosabb ismertetője a munka és a léhaság viszonyának tragikus átalakulása. A munka nemesít – jelszó nem egy szocialista találmány, hanem az emberi természet alkotó kedvének és erejének rövid összefoglalása. A munka a társadalomépítés és fenntartás biztosítéka, nélküle elképzelhetetlen az emberi faj emberként való fennmaradása. Ezért minden egészséges lelkületű embernek a munka létszükséglet, és az olyan munka, melyet örömmel, akár hivatásként, akár alkotó tevékenységként végez, valóban nemesíti a jellemet. Mára társadalmi megítélés szintjén sikerült egy megvetendő tevékenységgé minősíteni a munkát, csak egy kisebbség tart ki a munka nemesítő jellegének elfogadása mellett.

Az ismert ideológiák jelentkezésük idején képesek voltak egy élcsapatot létrehozni, akik küldetéstudattól eltelve népszerűsítették az eszmeiséget. Jelszavaik és propagandájuk testvériségről, egyenlőségről, szabadságról, társadalmi igazságosságról, vagy csak egyszerűen jobb életkörülményekről szóltak. Hatalomra kerülésük után nyilvánvalóvá vált, hogy az ígéretek csak ígéretek maradtak, a népek helyzete általánosságban nem javult, és a társadalmi igazságtalanság is növekedett. Ez a tömegek szemében az ideológiákat leértékelte, értékrendjeiket lényegtelenné alacsonyította. Az így keletkezett űrt az ösztönök vezérelte értékrend töltötte ki, mely a kényelem, a szórakozás és a vagyonosodás értékrendje. Az általános erkölcsi lezüllés kiváltója, a közösségek gyilkosa.

Hazánkban ez a folyamat minden vonatkozásában lezajlott. A bolsevista-kommunista szocializmus és a liberalista kapitalizmus csekély számú haszonélvezői kivételével elvesztette minden társadalmi hitelét. Erkölcsileg az árulások, a harácsolások és a hedonista életvitel miatt morális megítélésük is rendkívül rossz. (A politikusok megítélése a foglalkozási ágak között a legrosszabb.) Az ideológiák kizárólag ezekhez a közmegvetés tárgyát képező vékony rétegekhez kötődtek, ezért a közfelfogás szerint nemcsak devalválódtak, hanem teljes mértékben degenerálódtak is. Rövidebben: teljesen lezüllöttek, bűnös eszmeiséggé alacsonyodtak. A hungarista ideológiát a katonai veresége megkímélte ettől a lassú rothadástól, viszont a két ellenséges ideológia a lényegének teljesen megfelelő, tehát gátlástalanul hazug ellenpropagandája elidegenítette a magyarságtól. Ma már köztudott, hogy a bolsevizmus és a liberalizmus minden állítása szemenszedett hazugság, ennek ellenére ezt az egyetlen egyet mégsem kérdőjelezi meg a társadalom.

A hungarizmus eszmeisége sem tudta volna elkerülni a leépülést, mert a világkörnyezet hatásait képtelenség lett volna távol tartani a Munkásállamtól. De az bizonyos, hogy népünk morális és gazdasági helyzete a mainál sokkal jobb lenne. A munkának azonban bizonyosan nagyobb lenne a becsülete.

Az embertelen ideológiák ezt az embernemesítő lehetőséget – a munkát – lelket és testet gyötrő, egyhangú, minden sikerélményt kizáró rabszolgamunkává alacsonyították azzal, hogy erkölcsi elismerés helyett, egy keserves kényszertevékenységnek nevezték, és a gyakorlatban is ilyenné züllesztették. Olyasminek, ami elvonja az emberek idejét a szórakozástól, illetve annyira elfárasztja az embert, hogy már nincs kedve az irányított szórakozásnak hódolni. Ezzel lényegében ideológiai utóvéd-harcot folytatnak a munkások államának az eszmeisége ellen, mert ha a munkának nincs becsülete, akkor nincs munkás öntudat, és annak hiánya miatt soha nem lesz Munkásállam sem.

A szociális Munkásállam kialakulási lehetőségének másik nagy akadályozója az ösztönvezérelt társadalom, melyben csak az anyagi javak a fontosak, a “gazdagodás bármilyen áron” elvének gátlástalan érvényesítése. Ez az “ember az embernek farkasa” elv is egyúttal, mert milliókat taszít kilátástalan nyomorba az igazságtalan újraelosztás elve alapján. A nyomorgó nem foglalkozik ideológiákkal akkor, amikor fogalma sincs, hogy mit eszik holnap, és hogy be tud-e fűteni a mínusz 20 fokban, tehát ezért milliók esnek ki a politikai közéletből.

Ezek tények, melyekről kár lenne vitatkozni. A vita csak arról szólhat, hogy lehetséges-e, és ha igen, akkor hogyan, ezt a rohamos leépülését társadalmunknak megakadályozni, és esetleg az épülését beindítani. A mai generációval semmiképp. Ez egy elveszett, megfertőzött, önbecsülés nélküli csürhe, mely a rabszolgasorson kívül semmi másra sem alkalmas. Ez a megállapítás a társadalmunk többségére vonatkozik, viszont van egy kiváló helyzetfelismerő képességgel rendelkező kisebbség, mely a nemzet fennmaradásának az egyetlen biztosítéka. Kiválóaknak azért nevezzük őket, mert ebben a hazug világban is meg tudták őrizni önmagukat, ellent tudtak állni a lélekrombolásnak.

Nehéz őket elérni, mert ha könnyű lenne, már nem lennének. Célunk a most felnövekvő fiatal nemzedék és a magukat megőrzött idősebbek egy új ideológia zászlaja alá gyűjtése.

Az új ideológia új értékrend. Nem vesz át semmit egyetlen eddig ismert eszmeiségtől sem, és nem tekinti magát egyetlen irányzat szellemi örökösének sem. Nincsenek hangzatos jelszavak, hivatkozások történelmi tanulságokra, vallási dogmákra, gazdasági kényszerekre. Egyetlen szóban benne van minden: ERKÖLCS.

Ez áll ellent az ösztön-társadalom gonoszságainak, győzelme után ez ad munkát mindenkinek, ez akadályozza meg a kizsákmányolást, ez teremti meg a társadalmi igazságosságot, szünteti meg az égbekiáltó szegénységet és a hedonista élvhajhászatot.

A SZÖVETSÉG. Az erkölcsös egész emberek, az érett értelmű, erős erkölcsű, egész emberek szövetsége, a munkás emberek társadalma, az erkölcs alapú MUNKÁSÁLLAM.

Kassai Ferenc – Jövőnk.info

Reklámok
Galéria | Kategória: IRÁNYTŰ | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.